I. Általános rendelkezések

I.1. Az egyesület neve és székhelye

Az egyesület neve: Piackutatók Magyarországi Szövetsége

Az egyesület székhelye: 1136 Budapest, Pannónia u. 32.

Az egyesület működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

Az egyesület pecsétje:

Az egyesület neve és jelvénye:

Az egyesület jogi személy.

I.2. Az egyesület célja és tevékenysége

I.2.1. Az egyesület célja:

I.2.1.1. az egyesület tagjainak képviselete, érdekeinek szervezett, szakszerű védelme, a nyilvánosság illetve szakmai nyilvánosság előtti közös érdek képviselete;

I.2.1.2. a szakma általános érdeklődésére számot tartó új kutatási módszerek ismertetése, illetve ezek kultúrájának terjesztése;

I.2.1.3. a piackutató szakma általános módszertani fejlődésének elősegítése;

I.2.1.4. a szakma utánpótlás-képzésének elősegítése;

I.2.1.5. a kérdezőbiztosok kiválasztásának, képzésének és ellenőrzésének egyeztetése;

I.2.1.6. együttműködés más szakmai szervezetekkel;

I.2.1.7. az egész szakmát érintő jogszabályok egységes értelmezése, illetve adott esetben közös fellépés a megfelelő szerveknél;

I.2.1.8. a piackutató szakma általános jó hírnevének javítása, a kutatás funkciójának és jelentőségének hangsúlyozása;

I.2.1.9. olyan kezdeményezések, jelenség, gyakorlat elleni fellépés, amelyek a piackutatás hírnevét, erkölcsi hitelét veszélyeztetik, illetve közös fellépés olyan személyek, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek ellen, amelyek veszélyeztetik a piackutatás hírnevét.

I.2.2. Az egyesület a céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

I.2.2.1.

   a. előadásokat, szemináriumokat rendez,

   b. publikációkat jelentet meg,

   c. az egyesület érdekeinek megóvása céljából közös akciókat rendez.

I.2.2.2. A cél elérése érdekében az egyesület eljár mindazon kérdésekben, amelyek az egyesület tagjainak érdekével összefüggnek.

I.2.2.3. A Piackutatók Magyarországi Szövetsége mint egyesület és annak tagjai a nemzetközi ESOMAR Kódexben foglaltakat betartják.

I.2.2.4. Az egyesület tagjai vállalják, hogy az egyesület mindenkori tagjainak sorában lévő más tagot semmilyen módon nem auditálnak, ilyen felkéréseknek nem tesznek eleget, kivéve, ha az audit tárgyát képező tag ebbe előzetesen, írásban beleegyezik és az auditot végző tag az audit megkezdésétől az audit elvégzését követő 3 (három) éves időszak elteltéig az audit tárgyába tartozó ügyben az audit tárgyát képező taggal konkurens tevékenységet nem folytat.

I.3. Az egyesület tagsága

I.3.1. Az egyesületi tagsági viszony formái:

   a) teljes jogú, rendes tagság,

   b) társult tagság,

   c) tiszteletbeli tagság.

I.3.2. Az egyesület rendes tagja (a továbbiakban: rendes tag) lehet bármelyi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely elfogadja az egyesület alapszabályát, belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, rendelkezik két egyesületi rendes tag ajánlásával és fizeti az egyesületi tagdíjat. Az egyesület közgyűlése jogosult továbbá tiszteletbeli tagot választani, aki jogosult az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt venni.

I.3.3. Nem lehet az egyesület tagja olyan gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállalói vagy tagjai (tulajdonosai) közül bárki három éven belül olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, amely felszámolással vagy egyéb módon úgy szűnt meg, hogy a megszűnt gazdasági társaság hitelezőinek kielégítése nem történt meg. Amennyiben valamely egyesületi tagcég vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállalói vagy tagjai (tulajdonosai) közül bárki három éven belül olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, amely végelszámolással, vagy a cégjegyzékből való törléssel szűnt meg, úgy az egyesület etikai bizottságának minden esetben vizsgálnia kell, hogy a végelszámolás során vagy a törlésre okot adó eset kapcsán történt-e olyan etikai vétség, amely az egyesület intézkedését igényli.

I.3.4. Az egyesület társult tagja (a továbbiakban: társult tag) lehet az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely egyetért az egyesület célkitűzéseivel, és készségét fejezi ki tevékenységének támogatására, elfogadja az egyesület alapszabályát, belépési szándékát belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, rendelkezik két egyesületi rendes tag ajánlásával, és fizeti az egyesület társult tagokra vonatkozó tagdíját. Főtevékenységként piac- és/vagy közvélemény-kutatással foglalkozó szervezet társult tag nem, csak rendes tag lehet.

A társult tag felvételéről az egyesület rendes tagsága egyszerű szótöbbséggel dönt, amelynek formája a közgyűlésen nyílt szóbeli szavazás, közgyűléseken kívül írásbeli szavazás a rendes tagok legalább 50%-a + egy rendes tag részvételével, a meghirdetéstől számított 8 napos határidővel.

I.3.5. A rendes tag joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, részt vehet az egyesület tevékenységében és egyéb rendezvényein, közvetlenül választhatja az egyesület vezetőségét, egyesületi tisztség viselésére választható, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez, betekintési joggal rendelkezik az egyesület iratanyagaiba, valamint „a PMSZ tagja” elnevezést és az egyesület emblémáját feltüntetheti hivatalos iratain és nyilvános felületein.

I.3.6. A rendes tag kötelezettsége, hogy az alapszabályban foglaltaknak megfelelően részt vegyen az egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben, az alapszabály rendelkezéseit betartsa, részt vegyen az egyesület közgyűlésein, eleget tegyen a PMSZ nemzetközi szervezeti tagságaiból fakadó, valamint a közgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási elvárásoknak, és a tagsági díjat megfizesse.

I.3.7. A társult tag joga, hogy az elnökség felkérésére, tanácskozási jogkörrel részt vehet az egyesület közgyűlésén, valamint részt vehet az egyesület tevékenységében és egyéb rendezvényein, javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez, továbbá ugyanazokban a pénzügyi kedvezményekben részesül, mint az egyesület rendes tagjai, valamint „A PMSZ társult tagja” elnevezést és az egyesület emblémáját feltüntetheti hivatalos iratain és nyilvános felületein. A társult tag szavazati és választási joggal nem rendelkezik, tisztség viselésére nem választható.

I.3.8. A társult tag kötelezettsége, hogy az alapszabály rendelkezéseit betartsa, tevékenységével elősegítse a piackutatás jó hírének javítását, és a tagsági díjat megfizesse.

I.3.9. Amennyiben a tag egy naptári évben legalább három közgyűlést elmulaszt, úgy köteles az egyesületnek a tárgyévre esedékes tagsági díj 50%-ának megfelelő mértékű kötbért megfizetni.

I.3.10. Amennyiben a tag a tagsági díj megfizetésével késedelembe esik, úgy köteles a késedelemmel érintett tagdíjösszeg után a késedelem időszakára a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot fizetni az egyesületnek.

I.3.11. A tagsági viszony megszűnik a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megszűnésével, az egyesületből való kilépéssel - amelyet írásban kell bejelenteni-, kizárással, valamint a törléssel.

I.3.12. Az egyesület rendes és társult tagját a közgyűlés határozatával kizárhatja az egyesületből, ha a tagnak az egyesületben maradása az egyesület céljának elérését veszélyeztetné, vagy az egyesület és/vagy a szakma jó hírnevét, illetve megítélését sértené, továbbá amennyiben a már nyilvántartásba vett tag az alapszabály rendelkezései szerint nem lehetne az egyesület tagja. Ennek megfelelően a kizárást megalapozó ok lehet különösen, amennyiben a tag az ESOMAR Kódex előírásait megszegi.

I.3.13. Az elnökség jogosult a nyilvántartott tagok közül törölni azt a tagot, amelyik tag írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíj-, késedelmikamat- vagy kötbér-fizetési kötelezettségének.

I.3.14. Bármelyik tag jogosult tagsági viszonyát szüneteltetni. A tagsági viszony szüneteltetése alatt a tag nem köteles tagi kötelezettségeinek eleget tenni, és nem jogosult tagsági jogait gyakorolni. A tagsági jogviszony attól a naptól szünetel, hogy azt a tag teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt, cégszerűen aláírt nyilatkozatával bejelenti az egyesület elnökségének. A tagsági jogviszony attól a naptól folytatódik, hogy annak folytatását a tag teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt, cégszerűen aláírt nyilatkozatával bejelenti az egyesület elnökségének, és a tagsági viszony folytatásának évére esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. A nyilatkozatokat az egyesület főtitkára útján kell az elnökség felé megtenni. A tagsági jogviszony szünetelése esetén a tag tagdíjfizetési kötelezettsége csak a szünetelés időtartama figyelembevételével számított időarányos időszakra áll fenn, azzal hogy amennyiben a tagsági viszony szünetelésére vonatkozó jognyilatkozat a tárgyévre esedékes tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása előtt érkezik meg az egyesület főtitkárához, úgy a tag tagdíjfizetési kötelezettségének csak a tagsági jogviszony folytatásakor köteles eleget tenni.

II. Az egyesület szervezete

II.4. A közgyűlés

II.4.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a rendes tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

II.4.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

   a) az alapszabály megállapítása, elfogadása, módosítása;

   b) az elnökség kétévenkénti megválasztása, illetve visszahívása

   c) az évi költségvetés meghatározása, a megelőző évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása;

   d) a vezetőség munkájáról szóló beszámoló elfogadása, a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása;

   e) a tagsági díj meghatározása;

   f) az egyesület feloszlatásának, illetve megszüntetésének vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása, a meglévő vagyonról történő döntés;

   g) a rendes és társult tagok felvétele, tiszteletbeli tag választása, a tag kizárásáról szóló határozathozatal;

   h) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

II.4.3. Az egyesület közgyűléseit az egyesület elnöksége hívja össze. A rendes közgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni. Az egyesület elnöksége a vezetőség megbízatásának lejártát megelőzően is, a megbízatás lejártát megelőző harmincadik napig köteles közgyűlést összehívni, melynek napirendi pontja a vezetőség következő időszakra történő megválasztása. Az elnökség köteles rendkívüli tisztújító közgyűlést haladéktalanul összehívni, amennyiben a vezetőség tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a rendes tagok legalább egyharmada azt írásban az ok megjelölésével kéri, továbbá ha az elnökség azt indokoltnak tartja, vagy ha azt a bíróság elrendeli.

II.4.4. A közgyűlés idejét, helyét és napirendi pontjait az elnökség hirdeti meg a nyilvántartott rendes tagok és a vezetőség tagjai részére történő értesítés megküldésével. Az értesítést a közgyűlés időpontját megelőző legalább 7 (hét) nappal elektronikus levélben, vagy az értesítés megküldését egyértelműen bizonyítható egyéb módon kell a címzetthez eljuttatni.

II.4.5. Amennyiben az elnökség a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, úgy erre bármely rendes tag jogosult az elnökséget felszólítani, és amennyiben a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül az elnökség a közgyűlés összehívásáról nem intézkedik, úgy bármely rendes tag jogosult a közgyűlés összehívására vonatozó szabályok alkalmazásával a közgyűlést összehívni.

II.4.6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50 %-a + egy tag részt vesz. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 8 napon belül újból azonos tárgysorozattal össze kell hívni. Határozatképtelenség esetén az eredeti közgyűlés kezdő időpontját követő egy órával később megismételt közgyűlés tartható, amennyiben a megismételt közgyűlésen legalább a rendes tagok 40%-a jelen van; az így megtartott megismételt közgyűlésen nem hozható olyan határozat, amely az alapszabály rendelkezései szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Határozatképtelenség esetére megismételt közgyűlés összehívható az eredeti közgyűlés időpontját követő 8. napra vagy ezt követő időpontra is, mely esetben a megismételt közgyűlés a jelenlévő rendes tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlésre vonatkozó értesítésben is meglehet határozni. Amennyiben a közgyűlés nem az alapszabály rendelkezései szerint került összehívásra, a közgyűlés csak abban az esetben határozatképes, ha azon minden rendes tag jelen van és a közgyűlés megtartása ellen kifogást egyik rendes tag sem jelentett be. A megismételt közgyűlés a meghirdetett napirendi pontokban a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

II.4.7. A közgyűlésen a rendes tagok a határozatokat nyílt, ügyintéző és képviseleti szervek választása esetén pedig titkos szavazással hozzák meg. A közgyűlésen az egyesület miden rendes tagját egy szavazat illeti meg. Az érvényes szavazatokhoz egyszerű szótöbbség, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésénél kétharmados többség szükséges.

II.4.8. A közgyűlés határozatai az egyesület tagjaira és szerveire kötelező érvényűek.

II.4.9. A tagot a cégjegyzésre jogosult képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt meghatalmazottja jogosult a közgyűlésen teljes jogkörrel képviselni. A tagot a közgyűlésen csak egy személy képviselheti.

II.1.10. A közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket illetve azok meghatalmazottait, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozati javaslatok szövegét, az azokra leadott szavazatok, ellenszavazatok számát, illetve a szavazásról tartózkodókat. A jegyzőkönyvet az egyesület főtitkára - amennyiben pedig a főtitkár nincs jelen, a jelenlévők által esetileg kijelölt rendes tag képviselője (meghatalmazottja) - vezeti. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlésen részt vett további egy rendes tag képviselője (meghatalmazottja), mint hitelesítő írja alá. A közgyűlésen hozott határozatokat az egyesület főtitkára köteles a határozatok könyvében rögzíteni.

II.5. Az elnökség

II.5.1. Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviselő szerve. Két közgyűlés között intézi és szervezi az egyesület tevékenységét.

II.5.2. Az elnökség a közgyűlés által titkos szavazással, az egyesület rendes tagjainak képviselői vagy az egyesület tiszteletbeli tagjai közül kettő évre megválasztott háromtagú testület. Az elnökség a tagjai közül – az elnökség megbízásával azonos időtartamra – választ elnököt. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Ha mandátumuk ideje alatt egyes elnökségi tagok kiválnak, az Elnökség jogosult magát a rendes tagok közül behívással három főre kiegészíteni az elnökségi terminus végéig.

II.5.3. Az elnökség feladata, hogy előkészítse a közgyűléseket, irányítsa és szervezze az egyesület folyamatos működését, gondoskodjék a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Dönt minden olyan, az egyesület működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ennek során feladatát képezi különösen:

        a) az egyesület tagjainak nyilvántartása;

        b) az egyesület képviseletének ellátása;

        c) a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés végrehajtása;

        d) a közgyűlés határozatainak végrehajtása, illetve ellenőrzése;

        e) az egyesület munkaszervezetének kialakítása, az elnökség ügyrendjének elfogadása;

        f) szakmai ad hoc bizottságok és projekt teamek kijelölése;

        g) mindazon ügyek, amelyek végrehajtását az alapszabály vagy a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utalja.

II.5.4. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Az ülések összehívásáról és előkészítéséről az elnök gondoskodik. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell felvenni.

II.5.5. Az elnökség évente egy alkalommal köteles tevékenységéről beszámolni a közgyűlésnek.

II.5.6. Az elnök feladata az egyesület képviselete, az elnökség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése. Az elnököt akadályoztatása esetén annak időtartamára az elnökség erre kijelölt tagja (elnökhelyettes) helyettesíti. A bankszámla felett - bármely elnökségi taggal együttes aláírási joggal - az elnök rendelkezik. Tartós akadályoztatása esetén a két elnökségi tag együttesen gyakorolja az aláírási jogot.

II.6. Az egyesület főtitkára

II.6.1. Az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekből eredő adminisztratív feladatokat az egyesület főtitkára hajtja végre. Az egyesület főtitkára az elnökségnek alárendelt, feladatait az elnökség utasításai szerint látja el. Az egyesület főtitkárát az elnökség bízza meg.

II.6.2. Az egyesület főtitkárának feladatait képezi különösen:

   a) az egyesület dokumentumainak nyilvántartása, az egyesületi irattár és archívum áttekinthető rendszerezése és az egyesületi tagok részére a betekintési jog lehetővé tétele;

   b) a közgyűlési értesítések, valamint a közgyűlésről készült jegyzőkönyvek megküldése a tagok részére;

   c) ajánlatok értékelése, szerződések előkészítése;

   d) esettanulmányok rendszerezése;

   e) kapcsolattartás az egyesület által megbízott személyekkel (jogászokkal);

   f) konferenciák szervezése;

   g) költségvetés figyelemmel kísérése, felügyelet a könyvelő cég tevékenysége felett;

   h) közgyűlések összehívása, szervezése, jegyzőkönyvek készítése;

   i) levelezések, kommunikáció az egyesület tagjaival;

   j) publikációk kiadói bonyolítása;

   k) sajtótájékoztatók, PR kampányok bonyolítása, nyomon követése;

   l) szakmai érdekképviselettel kapcsolatos ügyintézés;

   m) szakmai feladatok ellátása során kapcsolattartás a nemzetközi szövetséggel;

   n) szakmai feladatok ellátása során kapcsolattartás a társszövetségekkel;

   o) szakmai kiadványok előkészítése;

   p) egyesületi kapcsolatok építése.

III. Az egyesület vagyona

III.1. Az egyesület a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves költségvetési terv alapján gazdálkodik.

III.2. Az egyesület bevételeit a tagdíjak, valamint a tagok felajánlásai képezik.

III.3. Az egyesület éves pénzügyi tervét és a beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá, végrehajtását az ellenőrző bizottság ellenőrzi.

III.4. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely csak másodlagos jellegű lehet.

III.5. Az egyesület megszűnik feloszlással, más egyesülettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Az egyesület megszűnése esetén a megszűnéskor megmaradt egyesületi vagyont más hasonló célú egyesület részére kell átadni.

IV. Záró rendelkezések

IV.1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak az irányadók.

IV.2. Az alapszabályt az egyesület közgyűlése 1997. április 30-i ülésén fogadta el, és azt az egyesület közgyűlése 2000. június 20-i, 2003. február 24-i, 2005. január 18-ai, 2006. május 30-ai, 2008. március 27-i 2011. március 3-i, valamint 2011. szeptember 22-i ülésén módosította. Rendelkezései a Fővárosi Bíróság általi nyilvántartásba vételtől lépnek hatályba.