 |
 |
 |
| |
 Kutatások
 |
Továbbra is sokat költünk receptköteles gyógyszerekre - a magyar háztartások egészségügyi kiadásainak szerkezete 2008 végén
2008. december 15.
[Szóljon hozzá a fórumban!]
A tavalyi év egyik, szakmai körökben nagy vihart kavart intézkedése a kormány generikus programja volt, amely a lakosság egészségügyi terheinek csökkentését, a gazdaságosabb gyógyszerfelírást irányozta elő. A reformok után egy évvel egy friss piackutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az elérni kívánt célok csak részben valósultak meg: habár az összesített egészségügyi kiadások némileg valóban csökkentek, a terhek mérséklődése nem a gazdaságos gyógyszerfelírásának köszönhető, receptköteles gyógyszerekre ugyanis még mindig sokat költ a lakosság.
A Szinapszis Kft. 2006 óta rendszeresen, évente vizsgálja a lakosság egészségügyi kiadásainak szerkezetét és alakulását.
| | |
A felmérések alapja minden esetben egy 1000 fős, országosan reprezentatív minta volt. A piackutató cég legfrissebb kutatása 2008. októberében készült.
A korábbi évekhez hasonlóan a háztartások továbbra is vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszereket vásárolnak rendszeresen legnagyobb arányban. Ez előbbire 82, utóbbira pedig 68 százalékuk költ havonta kisebb-nagyobb összeget. A vitaminokra, táplálékkiegészítőkre költők aránya 57 százalék, míg egyéb gyógyhatású készítményekre 46 százalékuk áldoz a családi kasszából.
A közel minden negyedik háztartásban költenek magánorvosi rendelésre és paraszolvenciára, míg a háztartások egytizedének egészségügyi kiadásaiban az alternatív gyógyászat (természetgyógyász, homeopata) is helyet kap.
| | |
Az egyes kiadási tételekre költők aránya különböző irányban és mértékben változott az előző évhez képest. Az egészségügyi költésekből legnagyobb arányt képviselő receptköteles gyógyszerek felírása minimálisan tér el a korábbi évektől, hiszen 2006-ban a háztartások 85, egy éve pedig 84 százalékának voltak ilyen jellegű kiadásai.
A további gyógyszer és nem gyógyszer típusú kiadások közül legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal, az egyéb gyógyhatású készítmények kiadásai mérséklődtek, míg a vény nélkül kapható gyógyszerek esetén 8, vitaminok, táplálékkiegészítők esetében pedig 7 százalékos csökkenés figyelhető meg a tavalyi év adataihoz képest.
Az alternatív gyógyászat (+1 százalék), a magánorvosi rendelés (+5 százalék) illetve a gyógyászati segédeszközök (+6 százalék) tekintetében némi növekedés következett be. Érdekes tény azonban, hogy a paraszolvenciára költők aránya nem változott 2007-hez képest!
Kutatási eredményeink alapján a magyar háztartások összesített egészségügyi kiadásainak összege 2008-ban havonta átlagosan 12 ezer forint körül alakult, de a folyamatosan gyógyszert szedő, krónikus betegek körében ez a szám magasabb, havonta átlagosan 14 ezer forint.
Az egészségügyi kiadások szerkezetén túl arra is rákérdeztünk, hogy átlagosan mennyit fordítanak egy hónapban a családok az egyes termékcsoportokra1. A reprezentatív mintában az alábbi átlagos értékeket kaptuk eredményül.
| | |
Látható, hogy az egészségügyi kiadásaink csökkenése alapvetőn annak köszönhető, hogy – a vényköteles gyógyszerek kivételével – minden kiadási tételre átlagos összeg alapján kevesebbet költöttünk. Egyedül a legnagyobb (és talán legfontosabb) kiadási tétel, a receptre kapható gyógyszerekre fordított átlagos összegek nőttek: míg 2007-ben átlagosan 1200 forintos költségnövekedést könyvelhettünk el, addig 2008-ban 1600 forintra rúgott ez az összeg (ez közel 30 százalékos növekedés az előző évhez képest).
Egyéb kategóriákban párszáz forinttal csökkentek a kiadások, legnagyobb mértékben a paraszolvencia összegében, átlagosan 660 forinttal.
A vényköteles és OTC költéseket az IMS gyógyszerforgalmi adatokkal is validáltuk. Vényköteles gyógyszerekre 2008. szeptemberéig – a KSH által nyilvántartott 3.800.000 háztartással számolva – átlagosan havonta az IMS szerint 5861 Ft-ot költött egy háztartás (a teljes gyógyszerfogyasztásból leszámítva az OEP támogatási összegeket). OTC gyógyszerekre havonta közel 6 milliárd forintot költünk el, amely családonként 1788 forintot jelent. Mindezek alapján látható, hogy becslésünk jónak tekinthető, hiszen a receptre kapható gyógyszereknél 11, vény nélkül kaphatóak esetén pedig 7 százalékos az eltérés.
A kérdést megvizsgáltuk különböző demográfiai ismérvek alapján is. Az átlagnál jelentősen nagyobb a vényköteles gyógyszerek „fogyasztása” az idős, jellemzően alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok, valamint a krónikus betegek körében, míg a vény nélkül kapható készítmények, vitaminok, táplálékkiegészítők legfőbb vásárlóerejét a fiatalabb (18 és 36 év közötti) korosztály jelenti.
Az alternatív gyógyászatra inkább az 50 év alattiak áldoznak, míg a magánorvosi rendelésekre – nem meglepő módon – főként a 36-45 év közötti, a magasabb jövedelemmel rendelkező lakosok költenek.
Egészségügyi kiadásaink tehát valamelyest csökkentek 2008-ban, de mint látható, ez nem a receptköteles készítményekre fordított kiadások mérséklődésének köszönhető. Az azonban már most egyértelműen látszik, hogy a vényre kapható gyógyszerek nemcsak a lakosság, de az állami kasszában is jelentős terhet képviselnek: az OEP által 2007-ben gyógyszerekre kifizetett TB támogatások összesített összege közel 300 milliárd forint volt. A probléma lényegi kérdését valójában nem az összeg nagysága jelenti, sokkal inkább elgondolkoztató az a tény, hogy a kifizetett támogatás több, mint egyharmada szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket támogatott – vagyis olyan termékeket, amelyek döntően a helytelen életmód következményeként kialakuló krónikus betegségek kezelését szolgálják! Éppen ezért az egészségügyi kiadások hosszú távú racionalizálásának talán hatékonyabb eszköze lehet a betegségek megelőzése, a lakosság egészségtudatosságának növelése, egy preventív szemlélet- és életmód „megtanítása”.
Kiss Katalin
senior piackutató
Szinapszis Kft.
1 A korábbi évek gyakorlatával ellentétben 2008-ban az egészségügyi tételek között nem vizsgáltuk a kozmetikumokat, de a cikkben bemutatásra kerülő 2006-os és 2007-es adatok az összehasonlíthatóság érdekében minden esetben korrigáltak!
| | |
Hivatkozások:
 Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.
| | |
Vissza a cikklistához |
|
|
 |
|
 |
|
