 |
 |
 |
| |
 Kutatások
 |
Napilapok kontra internetes hírportálok
2009. december 15.
[Szóljon hozzá a fórumban!]
A MASMI Hungary Piackutató Intézet 2009. november 10. és 30. között felmérést végzett a közéleti napilapok és az internetes hírportálok olvasottságáról, látogatottságáról. A vizsgálat kitért arra, hogy miként és mennyiben befolyásolja a hírforrások – jelenleg ingyenes – online hozzáférhetősége a nyomtatott újságok iránti érdeklődést.
A kutatás során Budapesten és 67 további településen 1000, 18 és 64 év közötti magyarországi lakos válaszolta meg a kérdőívet.
A háztartások véletlen módon, a válaszadók pedig kvóták (nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség) segítségével lettek kiválasztva, biztosítva ezáltal az országos reprezentativitást.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva legfeljebb ±3,2%.
A jelen tanulmány a fentiekben vázolt felmérés eredményeit foglalja össze.
| | |
1. A politikai és a gazdasági témák iránti érdeklődésA magyarországi felnőtt lakosság közel hatvan (58) százaléka érdeklődik valamilyen szinten a gazdasági és politikai élet legalább egy területe iránt. Huszonkilenc százalék – tehát az előbbi arányszám fele – azoknak a részaránya, akik napi szinten igyekeznek követni a politikai és/vagy gazdasági eseményeket.
A legintenzívebb érdeklődést a belpolitika kapcsán regisztrálhattuk. A külpolitikai vonatkozású események kapják a legkisebb figyelmet a hírforrások fogyasztói részéről.
Ugyanakkor a külvilág hírei iránti érdeklődés nagyobb mértékben indukálja a nyomtatott politikai napilapok rendszeres olvasását, mint a magyarországi események iránti fogékonyság. | | |
2. A politikai napilapok és az internetes hírportálok szerepe az informálódásbanA felmérés eredményei szerint a felnőtt lakosság 12%-a olvas rendszeresen politikai napilapot. Ennek két és fél szerese (30%) a legalább egy hírportált naponta látogatók részaránya.
Kilenc százalék azoknak a részaránya, akik a hírportálokat és öt azoké, akik a közéleti-politikai napilapokat tartják a legfontosabb információs csatornának.
A napilapok rendszeres olvasóinak több mint egyharmada hírportálokat is rendszeresen látogat, míg a hírportálok rendszeres látogatói közül csupán egyhatod rész tekinthető rendszeres újságolvasónak is, azaz a papíralapú napilapok olvasói nyitottabbak a hírportálokkal szemben, mint azok látogatói a nyomtatott sajtó irányában.
 | | |
2.1 A politikai napilapok olvasottságaA négy politikai napilap mellett a helyi, közéleti napilapok olvasottságát is mérte a vizsgálat.
Noha az országos politikai napilapok rangsorát a Népszabadság vezeti, a rendszeres olvasók száma alapján nagyjából a Magyar Nemzettel és a Magyar Hírlappal egy szinten áll. | | |
2.2 A hírportálok látogatottságaA legnépszerűbb hírportál az Origo. A rangsorban az Index következik. Az országos politikai napilapok online változatai messze elmaradnak látogatottságban a két vezető internetes hírforrás mögött. A felmérés szerint az online változatban a Magyar Nemzet megelőzi a Népszabadságot az olvasók száma és a látogatási gyakoriság alapján.
 | | |
3. Nyomtatott napilapok kontra internetes hírportálokA legalább egy hírportált napi szinten látogatók több mint fele (52%) úgy érzi, hogy az internet miatt ritkábban olvas nyomtatott politikai napilapokat annál, mintha nem lenne lehetősége a világhálón is információkhoz jutni. A másik oldalról nézve:
- a napilapot rendszeresen olvasók egynegyede,
- a nyomtatott sajtót csak időnként választók egyharmada
gyakrabban választaná a papíralapú informálódást, ha nem lenne online-os lehetőség is. Sőt a napilapot egyáltalán nem olvasók egytizede is az internetre fogja a nyomtatott változattól való tartózkodását.
 | | |
4. Ha fizetőssé válnának a hírportálokAz internetes hírportálok rendszeres látogatóinak közel kilenctizede egyértelműen a nyomtatott sajtó elé helyezi az online hírcsatornákat a preferencia rendszerében. Felmérésünk megvizsgálta, hogy miként módosulnának a preferencia viszonyok az internetes hírportálok fizetőssé tétele esetén.
Természetesen csak azok körében kaphattunk releváns válaszokat, akik napi szinten látogatnak hírportálokat és nyitottak a nyomtatott sajtó irányában is.
A hírportálok fizetőssé tétele csak 1.000 forintos havi díj fölött fordítaná át érezhetően a preferencia-irányt a nyomtatott sajtó javára. A 3000 forintos havidíj mellett az online napisajtó preferáltsága már csak 16%-os lenne. A nyomtatott sajtó előnyben részesítésének részaránya azonban messze nem nőne olyan ütemben, mint ahogy az internetesé csökkenne, mert az áremelkedés folyamatosan növelné a bizonytalanok vagy az informálódás e két csatornájától elzárkózók hányadát.
Hangsúlyozni kell, hogy az ábrán látható számok nem piaci részesedést jeleznek előre, hanem azt, hogy miként módosulna a jelenlegi preferencia a napi hírek iránt legfogékonyabb lakossági szegmensben. | | |
| | |
 Vissza a cikklistához |
|
|
 |
|
 |
|
