English version



» Belépés   » Hírlevél
 

   Kutatások
A magyarok leginkább a levegő és a víz szennyeződése, valamint a klímaváltozás miatt aggódnak
2009. december 15.
[Szóljon hozzá a fórumban!]

A magyarok leginkább a levegő és a víz szennyeződése, valamint a klímaváltozás miatt aggódnak. A közvélemény a kormánytól várja, hogy lépjen a környezeti problémák megoldása érdekében nálunk is, másutt is. Felmérés a környezeti ártalmakról, többek közt a globális felmelegedésről és a klímaváltozásról 54 országban.

  Budapest, 2009. december 8. - Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, ahogyan világszerte. Amíg a Nielsen tavalyelőtti felmérése során, a környezetet féltő honfitársaink 30 százaléka tartotta nagyon problematikusnak a globális felmelegedés következményeit, addig idén szeptember-októberben 21 százalék. Ötvennégy ország átlagában most 4 százalékponttal kisebb, 37 százalék azok aránya, akiket erősen aggaszt a klímaváltozás.
  - A globális gazdasági válság átmenetileg kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozás témáját. De most a recesszió kezd visszahúzódni, és arra számítunk, hogy a koppenhágai csúcsértekezlet megint az érdeklődés homlokterébe hozza a globális felmelegedés várható következményeit – hangsúlyozza Jonathan Banks, a Nielsen európai kutatási igazgatója.

Tíz magyar közül heten aggódnak a környezet miatt, kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor minden negyedik nem tudja, hogyan vélekedjen környezetünk veszélyeztetettségéről. Mindössze 3 százalék nem lát problémát a környezettel kapcsolatban.
  Az aggódók közül konkrétan legtöbb honfitársunk – 94 százalék – a levegő szennyeződésétől tart valamilyen szinten. A víz szennyeződését 93 százalék nevezte meg, a globális felmelegedést és klímaváltozást 82 százalék.

Utána következik az ivóvíz esetleges hiánya (81), a csomagolóanyag hulladékok által okozott terhelés és a földfelszín vagy a talajvíz szennyeződése (80-80), valamint a peszticidek használata (70).

A magyar közvéleményhez hasonlóan, földünk lakói sorrendben a levegő és a víz szennyeződése, illetve a klímaváltozás miatt aggódnak leginkább.

- Nem meglepő, hogy a világon legtöbben a levegő és a víz szennyeződésétől tartanak, mert ezek a változások mérhetők és láthatók. Eltérően a klímaváltozástól, amit sokan csak akkor vesznek komolyan, amikor emberi életek kerülnek veszélybe, a szélsőséges időjárás következtében – mutat rá Jonathan Banks.
  "Mit gondol ön, a társadalom legjobban mivel járulhat hozzá a globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelemhez?" A kérdésre a megkérdezett magyarok legnagyobb része, 44 százaléka válaszolta, hogy szükség lenne a kormány által kezdeményezett kutatásokra, olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújuló energiák feltárása.

Második az a vélemény, 38 százalékkal, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a cégeket, széndioxid és más szennyező anyagok kibocsátásában.

Viszonylag elterjedt szempont, válaszadó honfirtársaink 28 százaléka képviseli, hogy fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.

Következik 25-25 százalékos említéssel, egyrészt, hogy a kormányoknak támogatni kellene (adócsökkentéssel vagy támogatással) polgáraikat, hogy magatartásukkal kevésbé vagy egyáltalán ne szennyezzék a környezetet. Másrészt, hogy a kormányok nagy beruházásokkal javítsák a közösségi közlekedési rendszereket.
  További sorrend Magyarországon:
- Az embereknek kevesebbet kellene használni autójukat (22);
- Kedvezményekkel lenne érdemes ösztönözni a vállalatokat környezetbarát magatartásra (20);
- Az embereknek takarékoskodniuk kellene az elektromos árammal, például otthonokban csökkenteni a hőmérsékletet vagy ruháikat alacsonyabb hőmérsékletű vízben mosni (19);
- Az embereknek lehetőség szerint lakóhelyük közelében termelt élelmiszereket kellene vásárolniuk, például szezonális termékeket (12);
- A kormányok adóztassák meg a környezetszennyező magatartást tanúsító egyéneket (11);
- Az embereknek nem kellene a szükségesnél több élelmiszert vásárolniuk, hogy a felesleget ne dobják ki (9);
- A lakások tulajdonosainak javítaniuk kellene otthonuk hőszigetelését (5).
  A válaszadók globálisan is úgy vélekednek, hogy a klímával kapcsolatos problémák megoldása főként a kormányok felelőssége. Az ötvennégy ország átlagában a válaszadók legnagyobb része, 36 százaléka szállt síkra azért, hogy a kormányok korlátozzák a vállalatokat széndioxid és más szennyező anyag kibocsátásában.

Ugyanakkor világszerte átlagosan 34 százalék vélekedik úgy, hogy a kormányoknak kutatásokat kellene kezdeményezniük, olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújítható energiák feltárása.

Átlagosan minden harmadik megkérdezett úgy látja, hogy a kormányoknak támogatni kellene (adócsökkentéssel vagy támogatással) polgáraikat, hogy magatartásukkal kevésbé vagy egyáltalán ne szennyezzék a környezetet. Ugyanannyian mondják, hogy fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.
  - Ennél a szempontnál a földrészek, illetve országok közti különbségekben az dominál, hogy a fogyasztók mennyire érzik képesnek a problémák kezelésére kormányaikat – jelenti ki Jonathan Banks.

"Ön melyik információforrásban bízik legjobban, a globális klímaváltozással kapcsolatban?" A kérdésre a legtöbb magyar válaszadó, 76 százalék a klímakutató tudósokat nevezte meg. Utánuk az újságírók és jótékonysági szervezetek következnek 4-4, majd a tanárok 3, továbbá üzleti világ és vállalatok 2 százalékkal.

Globálisan a tudomány képviselőiben 58 százalék bízik leginkább. Ez is aláhúzza, hogy a klímakutatók politikai szempontból igen fontos munkát végeznek, és információik az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáján is lényeges szerepet játszanak.

A válaszadók közül a klímaváltozás miatt kimagasló, kétharmad körüli arányban adtak nagy mértékű aggodalmuknak hangot a válaszadók a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Thaiföldön és Mexikóban. Részarányuk leginkább a Fülöp-szigeteken és Vietnamban emelkedett, 14, illetve 9 százalékkal, az elmúlt két év alatt. Kínában és Indiában hat, illetve egy százalékponttal nőtt a klímaváltozás miatt aggódók aránya.

- A fenti országok lakói már közvetlenül találkoztak a klímaváltozás következményeivel: Egyrészt a szélsőséges időjárással ,másrészt természeti katasztrófákkal – mondja Jonathan Banks. Például a Kestana tájfun súlyos pusztítást vitt végbe A Fülöp-szigeteken és Vietnamban, szeptemberben. Indonézia idén két földrengést szenvedett el, és többször rendeltek el tsunami riadót.
  Táblázat. A környezet miatt kisebb-nagyobb arányban Európában átlagosan a válaszadók 71 százaléka aggódik kisebb-nagyobb mértékben; ugyanannyi, mint Magyarországon is. Közülük konkrétan hányan, milyen környezeti ártalmaktól tartanak – százalékban.

  Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Módszertan
A Nielsen online megkérdezéssel készült felmérése a fogyasztói bizalomról a világon a legnagyobb ilyen jellegű kutatás. 2005 óta félévenként kerül rá sor. A fenti információk a 2009 szeptember 28 és október 16 között 54 országban, köztük Magyarországon megkérdezett, 30 500 Internet-használó fogyasztó válaszait összesítik. Megjegyezendő, hogy a válaszokat befolyásolja az Internet-használók eltérő száma: A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az Internet-használók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek.

Röviden a The Nielsen Company-ról
A The Nielsen Company globális információs és média vállalat, vezető piaci pozíciókban a marketing információ területén (ACNielsen), a médiainformáció (Nielsen Media Research), online kutatás (NetRatings és BuzzMetrics), mobil mérés, kereskedelmi kiállítások és üzleti kiadványok ágazatában (Billboard, The Hollywood Reporter, Adweek). A magánszemélyek tulajdonában levő cég a világ több mint 100 országában működtet irodát. Székhelye New Yorkban (USA) található. További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra: www.nielsen.com
 
  Vissza a cikklistához